A hőszivattyúk alkalmazása régebben is mindig vitát váltott ki. Vitatták az árát, a megvalósítás költségeit, egyáltalán létjogosultságát, de mint mindennek, ennek az eszköznek is eljönni látszik az ideje.

Korunkban a hazai hőszivattyús rendszerek elég ritkák, hiszen sok tévhit él ezekkel a szerkezetekkel kapcsolatban. Az áruk, - ami a legfontosabb - igen nagyot zuhant, tehát ma már sokan megengedhetik maguknak a hőszivattyús rendszereket.

A hőszivattyú igen alkalmas szerkezet házaink, lakásaink fűtésére, ráadásul egyre jobban megéri üzemeltetni ezeket, pl. kapcsolt áramról működtetve az egységnyi energiaelőállítás ára megközelíti a gázárakat, később pedig...

Hogyan működik?
Biztosan sokan emlékeznek arra, hogy a szódás szifonba beletekerve a patront az hirtelen lehűlt, sőt eljegesedett. A nagynyomású folyékony gáz kiáramolva a kisebb nyomású térbe erősen lehűl. Ezt az elvet hasznosítja a hűtőszekrény, annak is a fagyasztója (elpárologtató). Itt a kisnyomású folyadék (5bar) halmazállapotú gáz elpárolog, légnemű lesz és belekerül egy kompresszorba, ami nagynyomású gázt (15-25bar) állít elő a kisnyomásúból. Innen a gáz a kondenzátorba (a hűtőszekrény hátsó rácsa) kerülvén hőleadás kíséretében cseppfolyóssá válik és elérkezik az expanziós szelepbe (kapilláris cső), melynek túloldalán bejut a kisnyomású térbe..., a kör záródott, a hűtő jól működik. Mivel ez a rendszer viszonylag egyszerű, jól működik évtizedeken keresztül. Ez nagyon jellemző a hőszivattyúkra is!
[Hőszivattyú]
A hőszivattyú tulajdonképpen egy "kifordított" hűtőszekrény, hiszen a hűtőszekrény hűt (hőelvonás történik), a hőszivattyú az energianyerés folyamán hűti (elvonja a hőt) az energianyerés közegét és melegíti az energialeadás (fűtéskör) közegét.

Jól látható, hogy ha a kompresszort megfordítjuk, akkor felcserélődik a hőnyerés és a hőleadás helye, így alkalmassá válik az idáig fűtött oldal hűtésére. A ki- és bemeneti oldalon is hőcserélőket alkalmazunk, mert a hőszivattyúban levő gáz nem keveredhet semelyik oldal rendszerével.
[Hőszivattyú]
A hőnyerés és a hőleadás szempontjából különböztetjük meg a hőszivattyúkat:
- levegő - víz,
- víz - víz,
- víz - levegő,
- levegő - levegő.
Ezek közül két fajtát részesítünk előnyben, a levegő - víz és a víz - víz hőszivattyúkat.
Általánosan leginkább a víz - víz rendszereket alkalmazzuk, mégpedig többfajta megvalósítás jöhet szóba:
- kútból - kútba történő keringtetés,
- kollektor (csőrendszer a föld felszíne alá helyezve),
- szonda rendszer (nem történik viz kinyerés).
Az energianyerő közeg kialakítása nagy gondosságot igényel, rossz méretezés, kialakítás esetén előfordulhat, hogy eljegesedik a talaj, ettől kezdve nem tudja teljesíteni feladatát, a hőszivattyú csak áramot fogyaszt, de nem termel energiát.
A hőszivattyúk egyik legfontosabb jellemző értéke a COP (Coefficient of performance), amely megmutatja, hogy a szolgáltatott energia hányszorosa a hőszivattyú működtetéséhez szükséges energiának.
A hőszivattyúk gyártója a
[Hőszivattyú]
A teljeskörő garancia a hőszivattyúkra: 2 év
A kompresszorokra további: 3 év
Fűtő-hűtő víz -víz hőszivattyú család
Minden típusa tartalmazza a négyjáratú szelepet, mely alkalmassá teszi a hőszivattyút a hűtő üzemmódra is!